Powered by RedCircle

Az egyesült államokbeli Yale Egyetemen végzett világhírű szociálpszichológiai kísérlet résztvevőinek hatvanöt százaléka halálos elektrosokkot mért a szomszéd szobában kétségbeesetten kiabáló ártatlan és számára ismeretlen emberre. Mindezt úgy, hogy látszólag semmi nem kényszerítette őket erre, egyszerűen csak a kísérletvezető utasításait követték.

Vajon lehetséges, hogy a pusztítás és a kegyetlenség ilyen egyszerűen felébreszthető bármelyikünkben? Hiszen Milgram kísérletében hétköznapi emberek vettek részt, akik a mindennapi életükben semmi kiemelkedően gonoszat nem követtek el. A kísérletben viszont húsz perc leforgása után 450 voltos sokkot mértek egy ismeretlenre csupán azért, mert az nem válaszolt megfelelően a kérdéseikre. Ennyi lenne az egész?

Az utóbbi évtizedekben számos tudós tett kísérletet arra, hogy megmagyarázza, miként alakulhatott ki olyan helyzet, hogy – kísérleti körülmények között – ilyen mértékű pusztítás létrejöjjön. A magyarázatuk viszont mindig kétségesnek bizonyult, valahol léket kapott, nem fedte le a kísérlet egészét. Holott igazán jó lenne tudni, hogyan jön létre az erőszak és hogyan kondicionálható egy ember a kegyetlenségre. Például azért, hogy ne történjen meg már többször, és azért is, hogy aki tud, kiléphessen belőle. Hiszen egy dolog laboratóriumi körülmények között vizsgálni, s más az életben tapasztalni az erőszakhullámokat, háborúban vagy bántalmazó kapcsolatban.

Kaposi Dávid szociálpszichológus és pszichoterapeuta, hogy többet megtudjon a laborban előállított gonoszról, új módszerrel vizsgálja évek óta Stanley Milgram kísérleteit. Módszere a kísérleti ülések lehető legalaposabb elemzése az ottani interakciók – mondatok, szünetek, csendek – alapján. A nagy mennyiségű kinyert adat alapján egy új, összefüggő elmélettel állt elő, ami magyarázatot ad arra, hogyan történhetett meg ekkora kegyetlenség egy amerikai egyetem kutatólaboratóriumában 1961-ben és 1962-ben, és hogy miképpen kondicionálható az átlagember csendes lelki terrorral arra, hogy a legdurvább parancsoknak is engedelmeskedjen.

A beszélgetésből kiderül, hogy

• hogyan épül fel az erőszaknak az a közege, ami senki számára nem észrevehető, főleg nem a résztvevők számára;
• mi szükséges ahhoz, hogy egy másik személyt csendesen megsemmisítsen valaki, teljesen észrevétlenül;
• miért nem vették észre még a résztvevők sem, hogy erőszakot követtek el rajtuk;
• hogyan kapcsolható a „Tekintélynek való engedelmesség” kísérlete a bántalmazás kutatásához;
• hány sötét éjszakát okozott a kutatónak kutatása tárgya, az elektrosokkolós kísérlet.

Hallgassa meg a Csakugyan legújabb adását, és iratkozzon fel csatornáinkra, hogy minden beszélgetésről értesüljön: Spotify / Apple Podcasts / Google Podcasts